Megéri hőszivattyúra váltani!

Mit jelent a közel nulla energiaigény? avagy hogyan-mire kapunk használatbavételi engedélyt 2021-től? !!!! Amennyiben érdekel, kattints ide, olvasd el! >>

Mennyi az éves fűtési költség különböző fűtési módoknál? Mennyit takarítok meg a fűtésszámlán, ha energiatudatosan építkezek? Lényegében ilyen tartalmú leveleket nap mint nap kapunk, hát körülnéztünk az interneten és találtunk egy nagyon hasznos honlapot. A www.csaladihaztervezes.hu oldalon több féle kalkulátor segíti az építkezés előtt állókat a döntésük meghozatalában.

Bennünket elsősorban a levegő-víz hőszivattyús fűtés összehasonlítása érdekelt, elsősorban a gáz- és pellet fűtéssel szemben, ezért néhány "sarokszámot" ideírunk, de javasoljuk a honlap alapos átböngészését is.

Számítási alap, hogy a fűtött órák száma 4000 óra/év; az elvárt lakáshőmérséklet 21°C



Amennyiben mélyebben szeretne elmerülni a hőszivattyúk világában, kattintson ide és partnerünk weboldalán mindent megtudhat ezen technológiákról!
https://www.rifeng-hoszivattyu.hu/



Hőszivattyú fajták ismertetése, összehasonlítása

Hőszivattyú típusok, rendszerek. Melyik típusú hőszivattyú a jó választás? Azt a helyszín ismeretében tudjuk megmondani Önnek.




Környezeti adottságok: Például meg kell ismerni az uralkodó szélirányt a levegős hőszivattyú kültéri egységének optimáiis elhelyezéséhez. Vagy tudni kell a geotermikus hőszivattyúk esetében a talaj összetételét, tulajdonságait - vizes, agyagos, kavicsos - ami hatással lehet a hőátadásra. Ezeket figyelembe kell venni a tervezés során. Amennyiben a talaj jó hőátadási tulajdonságokkal rendelkezik kisebb területen kell kollektor csöveket fektetni, vagy kevesebb talaj szondát kell fúrni egy bizonyos mennyiségű hő kinyeréséhez, mintha a talaj gyenge hőátadás tulajdonságokkal rendelkezik.


Hidrológia: Talaj vagy felszíni vizek elérhetőségére is szerepet játszik annak eldöntésében, hogy milyen típusú földhurok hasznáható. Attól függően, hogy milyen a mélységben, mekkora mennyiségben található a víz, és milyen a víz minősége. Felszíni vizek esetében lehet használni, zárt, vagy nyílt hurkú rendszert.



Hőszivattyú típus ismertető. Energiaforrások, és üzemmodok ismertetése


Levegő-víz hőszivattyú, levegős hőszivattyú típus:
Levegőből nyerjük ki az energiát (kisebb rész villamosenergia hozzáadásával), és vizet melegítünk vele. A mindenhol jelenlévő levegő az energia forrása a hőszivattyúnak, így bárhol és bármikor felhasználató. A levegő-víz hőszivattyú egy olyan ventillációs rendszer, amely a levegőt beszívja majd egy levegő hőcserélőn keresztül lehűti azt és visszaengedi a lehűlt levegőt a környezetbe. Minél alacsonyabb a külső levegő hőmérséklete annál kevesebb hőenergia hasznosítható belőle, ami azt jelenti, hogy azonos belső levegő hőmérséklet eléréséhez több befeketett elektromos áram szükséges. Így mondhatjuk, hogy a hőszivattyú COP értéke a hőmérséklettel arányosan változik. A levegő - víz hőszivattyú COP teljesítmény tényezője kisebb - összehasonlítva a víz-víz (fúrt kutas) és föld-víz (szondás) hőszivattyúk mellett - de az egyszerű és olcsó telepítése, kis helyigénye miatt a legelterjetebb, a legkönnyebben megfizethető, és a leggyorsabban megtérülő hőszivattyú típus. A megadott COP érték a németországi 7 C fokos hőmérsékletre van megadva. Magyarországon az évi átlaghőmérséklet magasabb, ezért az adatlapokon megadott COP értéknél magasabb hatásfokkal számolhatunk! A levegős hőszivattyú, bár megtévesztő lehet - hiszen levegő-víz rendszerű hőszivattyúról van szó - elterjed szóhasználata miatt mi is megemlékezünk ezen a néven róla!

Előnyök: egyszerűen, gyorsan, bárhova telepíthető; nem igényel jelentős előkészületeket; olcsóbb a beruházási összeg, mint bármely más hőszivattyú típusnál; egyszerűen illeszthető már meglevő fűtési rendszerhez; viszonylag magas COP (3,5 - 4,2 jósági fok) érték; + 10 C felett még magasabb COP értékkel rendelkezik; kültéren a lakásba vitt zaj nem zavaró.

Hátrányok: külső hőmérséklettől függő teljesítmény; alternatív fűtési rendszert igényelhet (bivalens rendszer).

A monoblokkos levegő-vz hőszivattyúknál mindíg használjon minőségileg megfelelő fagyálló folyadékot!



Víz-víz rendszerű hőszivattyúk


A kutas, nyíltvizes, talajkollektoros, talajszondás hőszivattyúk közös tulajdonsága, hogy a vízben vagy a földfelszín alatti energiákat víz segítségével nyerjük ki, és a fűtendő oldalon is víz a hő közvetítő közeg. A felhasználható, kinyerhető energia szempontjából a föld-víz hőszivattyúk a víz-víz hőszivattyúk után a második helyen állnak. A rendelkezésre álló szabad földterület függvényében lehetőségünk nyílik földkollektoros vagy földszondás hőszivattyú alkalmazására. A felső talaj réteg úgy 100 méter mélységig a besugárzott napenergiát és a föld belsejéből érkező geotermikus energiát tárolja. A föld-víz hőszivattyúk meglehetősen nagy föld területet igényelnek, a kellő hőenergia előállításához. Ha nincs elegendő helyünk ilyen földkollektor telepítésére, a földszondás kivitel a megfelelő választás. A föld-víz hőszivattyúk alkalmasak passzív hűtés ellátására is, így kellemes hőmérsékletet biztosíthatunk egész évben lakásunkban nagyon kicsi energia felhasználásával (tulajdonképpen csak a keringető szivattyú fogyasz a passzív hűtés esetén áramot).




Talajkollektoros hőszivattyú típus


A talajkollektoros vagy más néven földkollektoros hőszivattyúk a felső talajréteg hőjét hasznosítják, amit a napsugárzás és eső közvetít. A fagynak ellenálló szigetelt csövek 1.2 - 1.5 méter mélységben kerülnek elhelyezésre. Annak érdekében, hogy ne okozzunk kárt a kisebb kerti növényekben, virágokban, cserjékben, a csövek egymástól minimum 30 cm-re kerülnek elhelyezésre. Maga a földkollektor csövek és a hozzá tartozó szerelvények költsége viszonylag alacsony a szükséges földmunkák költségéhez képest.

Talajkollektorban víz és propilénglikol keveréke kering, ám nem a Föld geotermikus rétegéből, hanem a talaj felszínéhez közelebbi rétegéből szállítja a hőt. Körülbelül 1,5 méter mélyen vannak vízszintesen lefektetve a több száz méter hosszú speciális kemény PVC köpennyel ellátott rézcsövek vagy polietilén csövek. A talajkollektor nem csak a napsütötte részekről tudja a hőt elszívni, hanem például a talajba szivárgó esővíz hőjét is hasznosítja. A talajba lefektetett kollektorok fölé később sem építeni, sem betonozni nem lehet! A nyári kánikulában a ház hűtésére használt talajkollektoros csövek segítenek felmelegíteni a talajt.

Előnyök: jó és közel állandó hőhasznosítás; magas COP (4 -5 jósági fok); nem kell engedély a talajmunkákhoz; önállóan megoldja a ház fűtését, hűtését, HMV ellátását.

Hátrányok: nagy helyigény (2,5-3 -szoros a fűtendő alapterületnél); nagy felfordulás a földmunka miatt; a terület árnyékoltság csökkenti a hatékonyságot; fát telepíteni, a területen építeni nem lehet.



Víz-víz (ásott, vagy fúrt kutas, nyílt vizes típus) hőszivattyú rendszerek


A hasznosítható energia szempontjából a víz-víz hőszivattyúk a legoptimálisabbak, a legtöbb hőenergiát állítják elő ugyanazon befektett elektromos energiából az összes hőszivattyú típus közül. Ez a legmagasabb hatásfokú hőszivattyú minden típus közül! Ennek oka a viszonylag magas talajvíz hőmérséklet, amely nem változik jelentős mértékben a téli hónapokban sem.

A víz-víz hőszivattyúk telepítéséhez két kútra van szükségünk egy nyerő és egy nyelő kútra. Ezek távolsága minimum 15 méter kell legyen. Amennyiben tóból, folyóból vesszük ki a fűtéshez-hűtéshez a vizet, a "fáradt" víz vissszajuttatásánál figyeljünk rá, hogy a lehető legmesszebb vezessük vissza a vízkiemelés helyszínétől. Fontos, hogy a nyerő kút vízhozama folytonosan tudja biztosítani a hőszivattyú működését, ugyanis a kút elapadása esetén a hőszivattyú nem üzemel. Segít a próba fúrás, amellyel megállapítható a kútvíz minőség, szükséges e szűrő elhelyezése, milyen minőségű hőcserélő kell az adott vízhez, stb. Ha kútba vezetjük vissza a vizet, problémaként fordul elő, hogy a víz elnyeletése lassú, ekkor több nyelető kútra lehet szükség.

Előnyök: a legmagasabb COP (5-7 jósági fok) érték; egyenletes COP, könnyen tervezhető a hőnyerés mértéke; nem kell alternatív fűtés; a passzív hűtés könnyen megoldható, gazdaságos.

Hátrányok: jelentős mennyiségű munka; hosszú előkészület; nagy vízmennyiséget igényel; a vizet tisztítani, szűrni kell; a víz elapadása esetén a rendszer nem üzemel.



Talajszondás, másnéven földszondás hőszivattyús rendszerek


A föld- vagy talajszondás geotermikus hőszivattyú szonda csöveit 60-100 méteres lyukakba helyezik, egy lyukba rendszerint 4 db (2 előremenő, 2 visszatérő) KPE cső kerül.

A szonda furatokat minimum 6 méterre kell elhelyezni egymástól, melyek a legmagasabb ponton egy osztó-gyüjtő szerelvényhez kapcsolódnak. A körök szakaszolható kialakításuak. A csövekben fagyálló folyadék kering, amely leggyakrabban víz és propilénglikol keveréke. A propilénglikol nagy előnye, hogy nem szennyezi a környezetet. A rendszer előnye a viszonylag kis helyigény, a folyamatos működés, valamint az állandó COP érték. Hátránya viszont, hogy egyes helyeken nagyon magas lehet a fúrás költsége, és nem utolsó szempont az sem, hogy bányakapitánysági engedély szükséges a telepítéséhez. A nyári hűtési igény segíti a szondák "visszamelegedését". Szondafúró mester elérhetősége. A munkákról egy szondás rendszert használó vásárlók tapasztalatai itt.

Előnyök: viszonylag kis helyigény; passzív hűtésre is alkalmas; önálló fűtésként, hűtésként alkalmazható (monovalens rendszer); nagyon magas COP (4-5 jósági fok) érték.

Hátrányok: magas költség; bányakapitánysági engedély macerás; a meglevő fák gyökereit tönkreteheti.



Nyílt vízbe süllyesztett kollektor csöves hőszivattyú rendszer


A talajkollektoros rendszerhez hasonló csőregiszter vízbe süllyesztése sok szempontból előnyös. Amennyiben a házunk tó, vagy folyó közelében van, akkor a lehetőség kihasználása kézenfekvő. Nem kell a rengeteg földmunka, csak a megfelelő mélységű (minimum 2 m) tó. Tóba süllyesztett kolektorcsövekA csövekben ennek ellenére fagyálló folyadék kering, amely a környezetére nem káros. Itt is fontos, hogy egy-egy csőregiszter ne legyen hosszabb 100 méternél, ekkor még megfelelően hatásos tud lenni a rendszer. Meg kell oldani, hogy a csövek a tó vagy folyó alján maradjanak, és a kotrási munkák se tegyék tönkre a fűtőberendezésünk kültéri részét. Az évek alatt a csövekre rakódó iszap, egyéb üledék nem rontja a rendszer hatásfokát. Ennél a rendszernél is lehet használni (a víz 20 fok fölé melegedéséig) a passzív hűtési funkciót, amely rengeteg pénzt spórol meg a lakás klimatizálása mellett.

Előnyök: könnyű telepítés, nagyon jó és egyeletes hatásfok, magas COP érték (5-7 jósági fok) karbantartási költsége a csőrendszernek könnyebben megoldható, mint talajkollektoros rendszer esetén; nem kell a vizet szűrni, tisztítani.

Hátrányok: vigyázni kell a medertisztításkor, horgászni fenekező készséggel tilos.

Kevésbé elterjedt - a hőszivattyú fűtések földbe süllyesztett energia nyerő megoldása - az energiakosár és az energiacölöp. De érdemes megismerni, mert kis felhasználható terület esetében szóba jöhető alternatív megoldást biztosít.

Tegyél egy lépést a jelenben a jövőd felé!
<< Hőszivattyú >>



Amennyiben pontos ajánlatot szeretne kapni, töltse le a Hőszivattyú felmérő adatlapot és küldje el nekünk emailben a thinkgreenkft@gmail.com címre!



© 2021 NapelemTízSzázalékkal.eu | Adatvédelmi irányelveink | Weboldal készítés: GGWebsite.com